Neil Gaiman
Amerikai istenek
Agave

A legegyszerűbb, ha azzal kezdem: az Amerikai istenek nemcsak a szerző legjobb könyve, hanem úgy általában az egyik legjobb regény, ami az utóbbi évtizedekben megszületett.

Műfaját tekintve az Amerikai istenek (és magát Gaimant is ebbe a stílusba sorolja az irodalmi kánon) fantasy, de kábé annyira nevezhető annak, mint bármelyik Philip K. Dick sci-finek. Gaiman és könyvei köszönőviszonyban sem állnak Tolkiennel és a Gyűrűk urával, vagy (hogy némiképp divatosabbat említsünk) George R. R. Martinnal és a Jég és Tűz dala ciklussal (Trónok harca ugyebár). Gaiman nagyon költői hozzájuk képest.

Neil Gaiman

Az író majdnem minden regénye napjainkban játszódik (de a Csillagpor például nem) hétköznapi díszletek között, ám aztán egyre inkább átveszik a hatalmat az irreális, mesés, varázslatos alakok és elemek. Az Angliában született, de Amerikában élő szerző sokkal közelebb áll a klasszikus meseszerzőkhöz (Grimm tesók, Andersen vagy akár a mi Benedek Elekünk), mint bármelyik fantasy mesterműhez, sőt, még a klasszikus rémregényekkel is inkább rokonítható. Persze mindez mindegy. Gaiman fantáziája és íráskészsége páratlan, és ennyi elég is.

Az Amerikai istenek, mondom megint, Gaiman legjobb regénye. Egyszer már megjelent magyarul, ám az eredeti kiadás 10. évfordulója okán most újra, ráadásul bővítve, úgyhogy, aki anno olvasta, az most még egyszer a kezébe veheti, aki pedig még sose, az rögtön a felturbózott verzióval köthet ismeretséget. (Megjegyzem, az Amerikai istenek eleve olyan könyv, aminek újbóli elolvasásához nem szükséges a jubileumi kiadás.)

A rangos díjak (Hugo-, Nebula-, Locus-, SFX Magazine- és Bram Stoker-díj) sokaságával megjutalmazott Amerikai istenek, mely Gaiman egyéb munkáihoz képest egyébként eléggé vaskos kötet, modern pikareszk regény. Főhőse Árnyék, aki a börtönből való szabadulását és egy váratlan családi tragédiát követően egy titokzatos figura, Szerda szolgálatába áll, aminek köszönhetően egyfelől a régi és új istenek harcának kellős közepén találja magát, másfelől pedig keresztül-kasul beutazza Amerikát, egészen különös helyekre is eljutva.

Neil Gaiman - Amerikai istenek

Ez eddig nem túl sok információ, de a történetről többet nem mondanék – és nem is nagyon lehet: az Amerikai istenek elmesélhetetlen könyv ugyanis. Az igazán jó könyveket nem lehet pár sorban vagy akár szóban visszaadni. Az igazán jó könyvek csak és kizárólag úgy élvezhetők, ha kezünkbe vesszük és olvassuk. Ugyanis így átélhetők és megélhetők.

Neil Gaiman egy isten, méghozzá íróisten, s mint ilyen, minden kimondott és pláne leírt szava egy-egy csodával ér fel – vagy még annál is többel.

A könyv megrendelhető az Agave oldaláról:
+ http://www.agavebolt.com/664-amerikai-istenek.html


És egy kis bónusz

Neil Gaiman nemcsak írni tud, de a zenét is kedveli. Jó barátja, többek között, Tori Amos is, akinek dalszövegeket írt. Ebben a videóban pedig dalra fakad, aki pedig kíséri, nem más, mint a csaja, az amerikai dalszerző-énekesnő, Amanda Palmer: