Hogy mit hallgatunk, miközben a számítógép billentyűzete fölé görnyedve, szinte vért izzadva gépeljük be a dailybest.hu cikkeit? Hogy milyen zenéktől repes a szívünk és olvad a lelkünk? Mitől perdülünk táncra fejben és a valóságban is? Tudni akarjátok a titkot? Hát akkor meg is kapjátok. Új rovatunkban a szívünkhöz egészen közel fekvő muzsikákról áradozunk nektek. Az első eresztésben lesz neo folk Amerikából és Angliából, aztán dub rock következik, majd a végére egy kis diszkó.
Floating Action: Floating Action
Park The Van Records

A bevezetőben leneofolkoztam a Floating Actiont, de ennél talán kicsit bonyolultabb a képlet. A bossa nova, a dub, a blues, a garage-rock, a soul, a country és a gospel is felfedezhető e mámorító, elektronikától sem mentes zenei elegyben, amit a fura zenekari név mögött rejtőző Seth Kauffman énekes-dalszerző álmodott és írt meg, majd rögzített alkalmi társai kíséretében. Ugyanakkor a Floating Action mégis olyan és úgy is szólal meg – különféle zenei elemek ide vagy oda – mint egy amerikai folk zenekar, csak épp Kauffmanék mintha betripeztek volna a tűző napon, aminek köszönhetően folyton elkalandoznak és belejátsszák a folkjukba mindazt, ami éppen jön, ami éppen az eszükbe jut. Ettől válik kiszámíthatatlanul érdekessé, izgalmassá és sokszínűvé a Floating Action világa.
http://www.parkthevan.com/floatingaction/ (innen ingyen letölthető a zenekar koncertalbuma)
http://www.myspace.com/floatingaction
http://www.youtube.com/watch?v=eJobANCv4W4
http://www.youtube.com/watch?v=kDHJVq-PzU8

Magic Arm: Make Lists Do Something
Switchflicker/Peacefrog
Akárcsak a Floating Action, úgy az angol Magic Arm is egy ember műve, hiába az álcaként szolgáló zenekarnév. A multi-instrumentalista Marc Rigelsford rejtőzik mögötte, aki pár év kísérletezést és kislemezt követően készítette el ragyogó bemutatkozó albumát. A Magic Armról is nagyjából ugyanazok az előadó elődök jutnak az eszembe, mint a Floating Action esetében: a Beta Band, a Beach Boys és Beck. Ám az angol jóval több elektronikával bolondítja meg a folkot, mint amerikai kollégája, ütemesebb-táncosabb, játékosabb is. (Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy jobb is.) Rigelsford változatos zenei ízlésére jó példa a lemez két feldolgozása: a Six Cold Feet of Ground a múlt század harmincas éveinek elején született Leroy Carr blues-klasszikus, míg a Daft Punk Is Playing At My House a dance-punk LCD Soundsystem sikerszáma 2005-ből. A Magic Arm muzsikája valahol a kettő között helyezkedik el, vagyis gátlástalanul emel el bármit bárhonnan, amire épp szüksége van a hatásos zenélés kedvéért.
Linkek:
http://www.youtube.com/watch?v=2CzxelSV1bc
youtube:http://www.youtube.com/watch?v=2WtqQ6X2F8Q
http://www.myspace.com/magicarm
Mongrel: Better Than Heavy
Wall Of Sound

A neves angol lemezkiadó, a Wall Of Sound a big beat elhalását követően más stílusok felé nyitott, az elektronikusok mellett beengedte stúdiójába a hiphopereket és az indie-arcokat is. A Mongrel a legfrissebb vadhajtás a repertoárból, az indie rockot, a reggae-t és a hiphopot gyúrja egybe, s amit kapunk az valamiképp a The Clash-re emlékeztet. Vagyis inkább úgy mondanám, hogy a Mongrel a zeneileg rockos-multikulti, aktívan politizálós-beszólós hagyományt folytatja.
A Mongrel szupergroup a javából, a tagok a Babyshambles-ből (Drew McConnell), a Reverend and the Makers-ből (Jon McClure, Joe Moskow), az Arctic Monkeys-ból (Matt Helders, Andy Nicholson) és a Poisonous Poets-ből (Kareem Dennis) érkeztek, úgyhogy már az anyazenekarok körüli hírverések miatt is az ember joggal várhat tőlük valami nagy durranást. Pláne, hogy a lemezen közreműködő zenészek között is találunk tiszteletteljes főhajtásra sarkalló neveket, mint például Skip McDonaldét (Tackhead, Little Axe). A Better Than Heavy azonban nem okoz csalódást, mert tényleg erős, zajos, gatyábaszaratós muzsika, aminek célja ezúttal nem csak a pogóba hívás, hanem a rasszizmus- és a szegregáció-ellenes propaganda is. Az album először a The Independent lap cd-mellékleteként jelent meg (szinte ingyen), hogy az üzenet minél több emberhez jusson el, majd pár hónapra rá a boltokban is kapható volt egy bónuszkoronggal (Better Than Dub) megfejelve, amin a nagylemez dalainak Adrian Sherwood féle átiratai hallhatók.
Linkek:
http://www.myspace.com/wearemongrel
http://www.youtube.com/watch?v=-58fUbnZSGo

Kennedy: Life is a Party
Cordless Recordings
A Los Angeles-i csávó minden bizonnyal őrült, ez már a fizimiskájából is kikövetkeztethető, első nagylemezének címe pedig a miértre ad választ. Aki szerint az élet csupán egy buli, az egy hétköznapi ember számára valóban idiótának tűnik, vagy minimum földönkívülinek. Kennedy pedig tesz is arról, hogy ezt higgyék róla. A Life is a Party a tavaly megjelent Life is an Afterparty EP nagylemeznyire kibővített anyaga. A nyolcvanas években gyökerező, flitteres külsőségekben pompázó, erősen manierista diszkómuzsika leginkább Mikával vagy a Scissor Sisters-zel rokonítható, ám ezek együtt sem annyira szemtelenek és gátlástalanok, mint Kennedy. A Life is a Party még május végén jelent meg, de máris közeleg az új album csupa friss szerzeménnyel és olyan címmel (Kennedy for President), ami alapján az nyelvöltögetős őrület továbbfokozása várható.
Linkek
http://www.youtube.com/profile?user=KennedyForPresident
http://www.myspace.com/kennedy
http://www.youtube.com/watch?v=eGrhhtUZk7U
Megkívántad valamelyik lemezt? Szeretnél belőle birtokolni egy kézzelfogható példányt?
Innen rendelhetsz: www.neonmusic.hu

