Quentin Tarantino filmes munkássága többek között arról is szól, hogy a 60-70-80-as évek vérben, bűnben, mocsokban és szoftpornóban tocsogó, hatásvadász trash kultúráját feltámassza, modernizálja és újraértelmezze. A nagytöbbség szerint remekül teszi a dolgát.
Azt nem tudni, vajon Neil Krug hogyan vélekedik az amerikai filmrendezőről, mégis ő jut az ember eszébe, amikor végignézi a fotóművész Pulp címen, Joni Harbeck szupermodellel közösen készített képsorozatát. Krug stílusa a pszichedelikus trasht éleszti újra a 60-as évekből, a szexszel, erőszakkal és költőiséggel bőven megtöltött drogos víziókat. Technikájának lényege, hogy lejárt szavatosságú polaroidra fotóz, amitől egyfelől az „olyan, mintha akkor készült volna” érzésünk támad, másfelől a képek roncsoltsága jelentős mértékben erősíti a fotók hatását. Rájuk nézünk és egészen konkrétan betépünk a látványtól. A web-oldalon 27 fotóból álló ízelítőt kapunk a megjelenés előtt álló, több mint 200 képet felsorakoztató Pulp című könyvből. Ezek mindegyike meg is rendelhető poszter formájában az oldalon keresztül. Az árak viszont borsosak, 250 és 4500 dollár között állnak, attól függ, melyik méret mellett döntünk.
Neil Krug munkássága további figyelmet is érdemel. A fotós popzenei közegből érkezett, sajátos atmoszférájú képeire többen is vevők voltak már. Együtt dolgozott az elektro-pop Ladytron zenekarral, a experimentális elektronikus Boards Of Canadával, valamint a neo-folk, poszt-hippi muzsikákat kiadó Range Life Records lemezkiadóval is. Saját oldala fejlesztés alatt áll, de a Flickr-en könnyű rátalálni (http://www.flickr.com/photos/neilkrug/).
